Reggel homályában, mosolyogva ébredek, ami furcsa, s rég nem éreztem e fajta érzelmet.
Mosolyom levakarhatatlan, amit persze Darlene szóvá is tesz.
-És Drága, mi a helyzet? - mindentudóan hajol bizalmasan közel hozzám, ami már bent van személyes teremben.
-Hogy
érted, hogy "Mi a helyzet" ? - szedem össze eldobott ruháim, melyeket
alváshoz használtam, s teszem a fotelbe, ahol szinte négy órája Styles ült. Igen, nem épp gusztusos oda tenni, de időm, mint egy elkésett alkalmazottnak. Ami tényleg így is van.
-Hajnalban
felkeltem, hogy igyak valamit, mert torkom, mint egy kiszáradt sivatag,
már homokot köpött vissza és egyszer csak egy nem éppen a mi
hangnemünkben beszélő emberke hangját hallottam meg. -mosolya, most már
neki is széles. Bár az én arcom, kezd inkább vörös lenni, s szám lefele
kunkorodik. -Persze, én azt sem kétlem, hogy a te alteregódnak van ilyen ultra szexi, mély és reszelős hangja. Bár, szinte meg mernék esküdni, hogy akkor a te alteregód Harold Edward Styles. Te kis mocskos mázlista! - dobott nekem egy kispárnát, amit aligha, vagy két perce rendeztem el.
-Oké! Oké! Lehet, hogy itt volt, tegnap. Vagyis ma. - lepillantok izzadó kezeimre, majd kibökőm, mi történt. - És az is megeshet, hogy meg is csókolt. Normálisan, érzelmesen és uhh. - Darlene
csak mosolyog, majd mint egy szende szűz kiandalog a szobámból. Ezt
annak a jelének veszem, hogy Isten segít, hogy ne késsek el.
-Á, Miss Brooks
megtisztel jelenlétével! - hallom meg a kellemes morajt, ahogy az
épület ajtajához sétálok. Megfordulva, s elnyelve mosolyom, fordulok meg
és találom szembe magam egy csodálatosan
gyönyörű férfi egyeddel. Haja, fürtökben pihen, míg háta és válla
megfeszül fekete szmokingjában, ami alatt egy fehér ing, s benne egy
szürke nyakkendő fekszik. Szemei, mintha boldogságtól csillognának, de
lehet csak az én boldog szemem látja így.
-Tudja, Mr Styles, néha ez is megesik. - elmosolyodok aprón, majd közelebb jön, s fülemhez hajol, míg teste sehol nem érint.
-Csodásan
festesz! - suttogja bizalmasan, amire hátam borsozni kezd, s lábam,
mintha gyengülne. Azonnal el is hajol tőlem, és egy csábos mosolyra
húzza ajkait, amikből kikandikál csodálatos, fehér fogsora. De mielőtt
szólhatnék bármit is, valaki félbeszakít.
-Jó reggelt, Mr Styles! - egy hivatali hangon csengő hölgy köszönti, amire Styles elkomorodik. Mintha egy álarcot dobott volna el, úgy tűnik el mosolya.
-'Reggelt! - elhalad mellettem, mintha nem is beszéltünk volna pár perce és a nő is elsétál. Arca kérkedő, örül győzelmének, hogy megszakíthatta ezt a pillanatot.
Ahogy irodám fele sétálok, telefonomban pőtyögőm Stylesnak a szép üzenetem.
"Értékelem, te fasz, hogy így ott hagytál. Adeline"
Ah, ez túl erős.
"Ez mi volt?! Adeline"
Igen, ez egész jó.
Elküldve
teszem telefonom asztalomra, de amint megfordulva kinyitom az ablakot,
az irodám ajtaja kinyílik. Hangosan csapja be az illető, s tudom, hogy Ő
az.
-Igen, Mr Styles?
- hangom úgy cseng, mintha nem lenne semmi problémám. Illetve, úgy
kellene, hogy csengjen. Megfordulok, így felfüggesztve a kinti táj
fürkészését, s megpillantva az aggodalommal, s más nem leolvasható
érzelmekkel teli arcát. Szemöldöke közt ott az a ránc, ami általában nem
jelent jót.
-Van
egy hangnem, amit nem sikerült megütnie. Még SMS-ben sem! - arca, most
már dühödt és egyre közelebb jön, így a falnak szorítva testem. Keze
fejemmel párhuzamosan pihen a falon, aminek célja, hogy maga előtt
tarthasson.
-Tudja, van egy fajta viselkedés, amit az e fajta történtek után, nem szoktak elkövetni. - idegesen lihegem arcába.
-Ideges a cica. - mosolyog. Az a fajta mosoly, amit szívesen letörölnél a képéről.
-Cica az, aki a farkadat szopkodja,
pénzért! Nem én. - hirtelen lökőm el mellkasát, de az nem mozdul.
Megfogja állam azzal a kezével, mellyel nem a falnak támaszkodik, s
szúrósan néz szemembe. Zöld tekintete, szinte villámokat szór és
szikrázik.
Észre
se vettem, hogy ajkaim elnyíltak, míg az alsó ajkam fogai közé nem
vette, s úgy tekintett rám. Szívem vadul vert. Talán az adrenalin, miatt
hogy egész közelről érzem, ahogy veszi a levegőt. Kezem felkarjára
csúszik, s bicepszét szorítom, hogy levezessem a közöttünk áramló
feszültséget. Gyengéden elengedi, s forró csókba invitálja ajkam, amire
szinte azonnal vevő leszek. Közelebb jön, így a tisztes távolságot már
rég túl lépve, nekem dől, s megérzem nem éppen eltitkolandó öröme
kezdetét. Elszakadok ajkaitól, s levegő után kapkodva nézek
smaragdjaiba.
-Pedig
lehetnél te az, hiszen érzed mennyire kész a kicsike. - motyogja
szemtelenül és ott hagy a falnál. Szám eltátom, amire Ő kacsint egyet és
kimegy az irodából.
_____________________________________________________________
Annyi idő után, VÉGRE ismét egy új rész.
Nem győzöm elégszer megköszönni nektek, hogy mennyire hásál vagyok a türelmetek miatt. Nagyon köszönöm!
Kommentjeiteket ne sajnáljátok!
All the love, Nora.
Wáh végre új rész annyira imádom *-* <3 - <3 istenem olyan dögös rész lett <3 macska egér játék
VálaszTörlésKöszönöm! Szinte szó szerint:D
TörlésLesznek ennél jobbak is! ;)
All the love, Nora.
Szerintem megérte várni!!! :D Mikor jön a következő? :D
VálaszTörlésTetszik, hogy Ade nem adja magát könnyen, és így visszaszól, bár én a főnökömnek nem bírnék így visszaszólni, ha történt volna ilyen közöttünk akár. Na, de érted :D Nagyon hiányzott ez a történet és mindennap megnéztem, van e frissítés :D És most bodlogan fogom álomra hajtani fejem, mert elolvashattam az új részedet. Köszönöm!! :D És így tovább!!! Türelmesek leszünk, én legalábbis biztos! :D
Nagyon hálás vagyok! Esküszöm, nekem nincs ekkora tűrő képességem.
VálaszTörlésÉs hát, igen Adeline karaktere hasonlít rám..én pedig biztos vagyok benne, hogy így szóltam volna vissza:D
Darlene, pedig az én elszabadultabb változatom:DD
És nem kell sokat várni, már írás alatt a 12. fejezet! :*
All the love, Nora.