2016. január 1., péntek

35.Fejezet

-Mamii – vékony, kisfiú hang ébreszt, s a mozgolódás az ágyamban. Lustán nyitom ki szemem, s dolgozom fel az apró Beni testét mellettem, ahogy térdén támaszkodva próbálja hajam kisimítani arcomból. Én csak lehúzom magamhoz, és apró csókokat nyomok fürtös fejére. –Mami, elkésünk az oviból! Az első napom, emlékszel? – visítja, ahogy csikizem oldalát, míg Ő hánykolódik mellettem és kacag. –Mami! – kiáltja el magát, amire megállok mozdulatomban, hiszen azt hiszem, hogy fájt neki. Aztán elneveti magát és kiugrik az ágyamból.

-Jó, rendben. Felkelek! – adom meg magam, mint egy tinédzser lány, akit az anyukája épp most parancsolt ki az ágyából. Ő kiszalad a szobámból, s hallom, ahogy Patric nevét kiabálja, ezzel Őt is felébresztve.
Patricnak mára már saját szobája van a mi kiskuckónkban, hiszen több idejét tölti itt, mint a saját otthonában. Semmi sincs köztünk, hiszen szívem érzelmek terén egy elhagyott csatatér. Csak romok vannak. Egyelőre csak Benettre koncentrálok és, hogy neki tökéletes élete legyen.
Miután indulásra késznek nyilvánítottam magam, átmegyek Beni szobájába. Halkan kuncogni kezdek, ahogy látom, hogy épp próbálja egy kék pulcsiját magára húzni, de csak a göndör fürtök kandikálnak ki a pulcsi nyakánál.
-Várj Bébi, segítek. – megyek hozzá, s lehúzom fején. Ő tüsszent, ahogy az anyag megsimogatja az orrát, míg én elfintorodom, ahogy rám tüsszent. A kockás ingjének a nyakát kihajtom a pulcsira, s hajába túrok, hogy megigazítsam a rakoncátlan tincseit. –Lassan el kell mennünk fodrászhoz. – állapítom meg, míg Ő hadakozni kezd, hogy Ő be nem ül többet Diana autós fodrász székébe, mert nagyon kényelmetlen és unalmas volt.
Ráadom cipőjét, s hagyom, hogy Ő kösse meg a cipőfűzőjét. Addig megnézem Patric hogy áll, mivel megkértem, hogy vigyen el minket kocsijával az óvodába.
Összeszedem a holmijait, amiket írtak a papírra, hogy mit kell, vigyen. Megpróbáljuk, hogy már első nap ott alszik, mivel a bölcsödében már hozzászokott ahhoz, hogy csak délután lát legközelebb.
-Kész vagy, Bébi? – Ő csak bólint, míg kabátjáért ugrál, hogy elérje. Nevetve leakasztom a szövetkabátot és a sálját, s kezébe adom. Hisz’ lelkemre kötötte, hogy a nagyfiúk már egyedül öltöznek, nézzem meg Patric bácsit. Így neki is egyedül kell öltöznie.
Aprókezét nyújtja, mikor Patric szól, hogy indulásra kész. Szorosan fogom Benett kezét, míg felkapom a cuccainak egy részét, míg a másik részét Patric hozza. Kettőre zárom az ajtót, s nézem az apró testet, ahogy a boldogságtól ugrál, ahogy fürtjeibe a szél bele kap, s Patric kezét szorongatja, míg lelkesen magyaráz arról, hogy neki mi a jele és ennek mi a története. Elnyomom mosolyomat, s utánuk indulok.

-Figyelj, Bébi! – kékeszöld szemei arcomat kutatják, s keresik az érzelmeimet. – Itt nagyon jó fiúnak kell lenni, mert tudod, hogy Mami megtudja! – kisimítok egy tincset arcából, míg Ő halványan bólint. –Ha bármi baj van, szólj az óvó néniknek, és Ők szólnak nekem, rendben? – megint bólint, s ajkai kezdenek lefele görbülni. –Jaj, Édesem ne sírj! – húzom szoros ölelésbe, s elsírja magát. Halkan sír, s erősen szorítja kabátomat. Fogadni mernék, ha egy félórával előbb jövünk és nem mi lettünk volna az utolsók, akkor még vagy húsz ilyen jelenetet láttam volna. Fejét simogatom, míg Ő már csak szipog. –Nem lesz semmi baj! – suttogom, s megpuszilom kipirult arcát.
-Szia Benett! Gyere menjünk be, nézzük meg mivel tudunk játszani. Oké? – Benett lassan emeli az óvónőre könnyes tekintetét, majd szorosabban fogja kabátom. – Hátha találunk olyan szuper autót, mint ami a jeleden van. Biztos vagyok benne, hogy találunk! – Beni erre felkapja a fejét, majd rám sandít, míg én bíztatóan bólintok. Lassan elenged, s megfogja az óvó néni kezét. Még utoljára hátra integet nekem, majd befut a csoportba.
Lassan bólintok, felveszem a táskám és kifelé indulok az épületből. Ez nehezebb volt, mint a bölcsiben.  Jegyzem meg magamban, s elindulok a munkahelyemre.

A nap végén sietek az oviba, hiszen szokásomhoz híven, megint elkéstem. Kifulladva lassítok le az épületnél, s veszem észre, hogy egy fekete, hosszú szövetkabátos ember társalog az épületben, kint az udvaron lévő padon a gyerekemmel. Ijedten szedem a lábaim, s Benett nevét kiabálom, aki mosolyogva felém kapja a fejét.
-Mami! – leugrik a padról, s felém szalad, de arcán csupa derű és boldogság látszik. Felkapom, s ölelésbe vonom, majd az alakra nézek, akinek arca nem látszik a sapkája alól. Oda sétálok, de, amint észreveszem az ismerős arcot, visszalépek egyet. –Mami, Ő Harry és egy nagyon kedves bácsi. Engem várt, azt mondta. Aztán látta, hogy nem vagy itt, így megvártunk téged. – Arcom megdermedt, ahogy lábaim is földbe gyökereztek. – Harry egy nagyon jól kereső bácsi. Elmesélte, hogy van egy családja, aki nem él vele. Egy fia van, aki azt mondta, nagyon hasonlít rám és- félbeszakítom azzal, hogy hátat fordítva szinte futni kezdek vele.
-Adeline! – kiált utánam, s hangja a leggyengébb hang, amit valaha is hallottam.
-Mami, Ő ismer téged? – Benett hitetlenkedve néz rám, majd Styles-ra.
-Adeline, kérlek. – közelebb sétál, s csak ekkor látom rendesen arcát. Hihetetlen, hogy Benett nem ijedt meg tőle, hiszen arca olyan, mintha most lépett volna ki egy drogelvonóról.
-Nem! – kiáltom el magam, mire Beni ijedtében megugrik kezemben. Aggódóan kapom rá tekintetem, s veszem észre, hogy szinte ugyan úgy Ő is ezt teszi. –Ne Benett előtt. Kérlek. – suttogom neki, amire Ő szomorúan bólint.
-Sajnálom. – motyogja zavartan. Benett rá néz, majd felé nyújtja a kezét, mint aki azt akarja, hogy átadjam neki. Szorosabban fogom, amire Ő mérgesen rám néz.
-Mami! – szidalmaz, amire megdöbbenésemben enyhítek fogásomon, ezzel Ő élve az alkalommal átmászik Styles kezébe.
Styles arcát nézem, amiről nem igazán lehet érzelmet leolvasni.
-Mami nézd meg! Pont olyan a haja, mint az enyém! – kiáltja vidáman, s lehúzza Styles sapkáját, ahonnan kiugranak a göndör tincsek. Styles erősen szorítja apró testét, mintha az élete múlna azon, hogy ne engedje el. Szeme arcát kutatja, s hirtelen fut át agyamon a felismerés, hogy életében először fogja. Életében először láthatja ilyen közelről a saját fiát.
-Igen. – motyogom, míg közelebb lépek, hogy kivegyem kezéből Benett-et.
-És képzeld, még a vezetéknevünk is megegyezik! Benett Styles, Harold Styles. Mintha Ő lenne az idősebb én. – nevet fel a saját humorán, míg én és Styles csak megfagyva figyeljük őt.
-Beni, mennünk kell! – nyújtom a kezem felé, de Ő dacosan megöleli Styles nyakát. Styles lassan, s félve rám emeli tekintetét, amire a torkomban csomó keletkezik. –Beni..Édesem. – hangom megcsuklik, amire Styles közelebb lép, de én hátra lépek, vele szinkronban.

-Mami, Harry bácsinak is velünk kell jönnie! Nincs itt a családja, biztos szomorú. – motyogja, míg szabad kezével hadonászik. Ha tudná, hogy a családja közvetlen itt van..

______________________________________________________________
Sziasztok Eltökéltek!
35.FEJEZET
és a holdpont, ahol végre találkoztunk újra Harry-vel.
A történet innen megy tovább, de nem sokáig.
Kíváncsian várhatjátok, hogy ennek a kavalkádnak, mi lesz a vége. Egyenlőre.

Megjegyzéseiteket szeretettel várom!
All the love, Nora.

7 megjegyzés :

  1. Ohh istenem megzabalom Benit❤❤
    Tudom, hogy Harry nagyon elbaszta de olyan jo lenne ha együtt lennének megint Adeline-val. Annyira sajnálom szegény Adelinet és Benit😢de most már idosebbik Stylest is
    Boldog Uj Évet! 🍟
    Linci xx

    VálaszTörlés
  2. Felviditottad a napomat:')(Harry + Kendall drama) es ezt koszonom❤
    De kerhetek 1et?:) Leírod h mi tortent Harryvel ezalatt a par ev alatt?? Mert en nagyon kivancsi lennek ra:)...amugy ez egy kicsit szívén csapott h most tartotta eloszor a kisfiát a karjában����������
    Siess a kovivel:*

    Niki xx

    VálaszTörlés
  3. Alig jutok szóhoz.... *.....*
    Én is kíváncsi lennék egy Harry szemszögre, hogy miként érez most, valamint az eltel évek alatt.
    Imádtam ezt a részt is csak úgy mint a többit.
    Siess a folytatással, kérlek..
    Hatalmas ölelés ezért a részért :P
    Sofiaa^^

    VálaszTörlés
  4. Hát ez nagyon joo alog várom a következö részt!!!! Siess vele IMÁDOM!!!.♥♥♥

    VálaszTörlés
  5. Hát ez nagyon joo alog várom a következö részt!!!! Siess vele IMÁDOM!!!.♥♥♥

    VálaszTörlés